Riport 1971
Tudjon meg többetSzékesfehérvár, 1907január.28 – Budapest, 1992 február 14.
Iskolái
1925-1928: Iparművészeti Iskola; 1928-1930: Magyar Képzőművészeti Főiskola mestere: Benkhard Ágost, informális mestere: Rudnay Gyula
1930-ban abbahagyta tanulmányait, Dudaron telepedett le, ahol 1934-ig dolgozott. 1939-ig Szadán, Dudaron, Budapesten, 1939-1945 között Füleken élt. Itt az Iparművek Rt. gyárában fajátéktervező és üzemvezető volt. 1945-től Budapesten, 1967-től Csopakon és a fővárosban élt és alkotott. 1948-tól 1957-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított. Kritikái, elméleti írásai is megjelentek különböző napilapokban, folyóiratokban. Figurális műveket alkotott. Festett táj- és városképeket, de fő témája a magánnyal küzdő, ebből kitörni vágyó ember volt. Jellegzetesek könyöklő nőalakjai, töprengő figurái, önarcképei. Az 1930-1940-es években alkotott műveire a szociális érzékenység, a periférián élők ábrázolása jellemző. Festményei színvilága, az expresszív festésmód Van Gogh hatását mutatják. Ekkor készült rajzai a háború és a gyár témakörében születtek, a falusi, városi szegények életét örökítették meg. A 40-es évek második felében festett képek sötét színvilágúak, monumentális hatásúak, festésmódjuk hasonló a korábbi művekhez. Az ábrázolt alakok tömbszerűek, súlyos formákból épülnek. Az 1950-es évek elején oldottabb festésű, szocialista realista, idilli zsánerképeket alkotott. Az 1960-as évek elején visszatért a 40-es évek végén született festmények stílusához. A 70-es évektől a konstruktív képszerkesztés, a tér és a tömeg kapcsolata foglalkoztatta. Alkotásait mozaikra emlékeztető festésmód, a kontúrok és a szerkezeti elemek hangsúlyozása jellemezte.
Egyéni kiállítások
1938 • Szűcs Pál műterme
1945 • a Magyar Kommunista Párt V. ker. székháza, Budapest
1946 • a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Kiállítóhelyisége
1948 • Fővárosi Népművelési Központ, Budapest
1951 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Makrisz Agamemnonnal]
1956 • Derkovits Terem, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1960 • Ernst Múzeum, Budapest
1964 • Dürer Terem, Budapest • Cifra Palota, Kecskemét
1967 • Egry Terem, Nagykanizsa
1968 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1976 • Művelődési Ház, Kölesd
1977 • Helikon Galéria, Budapest
1979 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1985 • Városi Könyvtár (kat.), Győr • Művelődési Ház, Dudar • Gulácsy Galéria [Papp Oszkárral és Kántor Andorral]
1991 • Gulácsy Galéria [Szabó Ivánnal].
Válogatott csoportos kiállítások
1933 • Ernst Múzeum, Budapest
1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1954 Kiss Istvánnal, Fényes Adolf terem
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1955-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest
1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.
Díjai
1938: a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonjának díja 1952: Kossuth-díj 1954: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami kitüntetése 1955: a Munka Érdemrend arany fokozata
Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Publikációi
Kötete: Frans Hals, Budapest, 1963.
Válogatott irodalom
Ernst múzeum katalógus előszó, 1933.
Esti újság 1938, Csütörtök, 3 (T D)
8 Órai újság, 1938, március 1, kedd (HA)
Népszava, 1938, március 4, péntek (SZpÁ)
Rabinovszky Máriusz.: Szabad Művészet 1947.10.02 9-10 lapszám
VADAS József: Festők, vihar után. = Élet és írod. 1979. 19. sz. 12. I. Bencze László festőművész kiállításának és művészeiének méltatása.
NÉMETH L.: (kat., bev. tan., Műcsarnok, Budapest, 1979, irodalommal)
HORVÁTH B.: "Mélynyomás alatt". Beszélgetés ~val, Művészet, 1980/6.
CSAPÓ GY.: ~, Budapest, 1984 (irodalommal)
CSAPÓ GY.: (kat., bev. tan., Városi Könyvtár, Győr, 1985).